Napjainkban egyre inkább hódítanak a fonások, gondoljunk például arra, milyen trend lett a holland fonás, miután Kim Kardashian viselte. Egyre több új technika jelenik meg az általános hármas fonás mellett, mint például a DNS-fonás vagy a banánfonás. De hogyan is alakultak ki a mára már általánossá vált fonások?
A fonás az egyik legrégebbi technika, melyet először a fonal készítésére használtak, majd ebből alakult ki a szövés. A dél-afrikai népcsoportoknál már nagyon korai időkben megjelent a fonás. Egyszerre volt praktikus számukra, hogy a dús hajuk ne zavarja őket és kezelni tudják, illetve esztétikus is. Emellett a különböző típusú fonásokkal kifejezték társadalmi rangjukat, korukat és származásukat. Különböző eseményekre, ünnepekre is más-más fonást készítettek.
A hármas fonás már az algériai Taszilin-Ádzser hegységben talált 6000 éves sziklarajzokon is megjelent. Emellett az ókori görög, kelta és Szung dinasztia (960 – 1279) művészeti ábrázolásában szintén jelen volt. Az Afrikából eredő hármas fonás technikára a francia fonás kifejezést először 1871-ben, az Arthur’s Home Magazinban használták.
A hajfonás a mai napig nemzeti jelentőséggel bír. Ha például a magyar néptáncra gondolunk, eszünkbe juthat a lányok/hölgyek kettőbe font haja. De tájegységenként ebben is vannak különbségek.
Ma már a kulturális és praktikai szempontok mellett a divattrendek is érvényesülnek.